A hagyományos életbiztosításoknál a biztosítónál vezetett szerződés forint alapú, míg egy befektetéshez kötött életbiztosítási (unit linked) termék esetében befektetési egység alapú:

a szerződőnek, forintban fizetett díjért a biztosító befektetési egységet (unit) ad el. Így díj befizetéskor a befektetési egységek darabszáma nő.

A befektetéshez kötött életbiztosításoknál az Ügyfél különböző kockázati szintű eszközalapokból vásárolhat befektetési egységeket. A választható eszközalapok száma módozat és biztosító függő. Az eszközalapok összetételükben - így kockázatukban és hozamaikban különböznek. A leggyakoribbak: pénzpiaci, kötvény, részvény, vagy a kevert (kötvény és részvény)  hazai és külföldi eszközalapok.

Ha az Ügyfél díjat fizet be a befektetéshez kötött életbiztosítására ( a biztosító a választott eszközalap befektetési egységeit eladja), a befektetési egységeket az eszközalaphoz tartozó eladási áron kapja.

Ha később, pl. pénzt szeretne kivenni a „számlájáról”, a biztosító a befektetési egységeit az eszközalaphoz tartozó vételi áron vásárolja vissza tőle (váltja forintra). Ez úgy képzelhető el, mint amikor valutát vásárol: azt eladási áron kapja meg, majd ha a megmaradt valutát visszaváltja, a pénzintézet vételi áron ad érte forintot. E két ár között árrés van, ami nem feltétlenül a pénzintézet „tiszta” haszna: lehet valós költségek fedezete is.

Mindig az eladási ár a magasabb (de a különbség max. az eladási ár 5%-a lehet).

A befektetéshez kötött életbiztosításoknál kétféle befektetési egységgel találkozhat:

 - kezdeti befektetési egységekkel és felhalmozási befektetési egységekkel.

A rendszeres díjas befektetéshez kötött életbiztosítási termékeknél - általában a legtöbb biztosítónál - az első két év rendszeres díjából kezdeti befektetési egység, a harmadik évtől fizetett rendszeres díjakból pedig egészen a tartam végéig felhalmozási befektetési egység lesz.

Ha az Ügyfél eseti díjat is fizet, azért mindig felhalmozási befektetési egységeket kap. (Az elsőkét évben is!) Az egységek közötti különbség oka az eltérő költségelszámolás.

Így, az első két évre esedékes rendszeres díjból kezdeti befektetési egység lesz; a harmadik évtől befizetett minden rendszeres díjból, az eseti befizetésből és az indexnövekményből pedig a teljes tartam alatt felhalmozási befektetési egység!

Az, hogy az Ügyfélnek mekkora „vagyona” van a befektetéshez kötött biztosításban, attól függ, hogy összesen hány darab befektetési egysége van és az egyes eszközalapokban egy darab befektetési egységnek mennyi az aktuális vételi ára.

Erről a biztosítók telefonos ügyfélszolgálataitól, honlapjairól vagy hírleveleikből rendszeresen tájékozódhat!

A tartam alatti költségeket előre meghatározzák a biztosítók, amelyekről a biztosítási feltételek mellékletében lévő KONDICIÓS LISTÁ-ból tájékozódhat.

Egy jó tanács:
 

Mielőtt befektetéshez kötött életbiztosítást köt feltétlenül tanulmányozza át a kondíciós listát és a biztosítási feltételeket, hogy a későbbiekben ne érje csalódás.
A kezdeti költségeket a biztosító mindig csak a kezdeti befektetési egységek terhére számolja el! Ezért a rendszeres folyamatos díjfizetésű befektetéshez kötött életbiztosításoknál két éven belül nincs lehetőség a szerződés díjmentesítésre vagy visszavásárlásra. 

Ha két éven belül az Ügyfél megszünteti a díjfizetését, akkor kvázi elveszti az addig befizetett pénzét, a biztosító az nem tudja vissza fizetni, mivel azt a költségek fedezésére fordította.